Nézted valaha a gyerekeket játszani a körhintán?

Hallgattad, amint az esőcseppek földet érnek tompán?

Követted szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,

Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid

A zene elillan...



Átrepülsz szinte minden napodon?

S mikor kérded: "Hogy s mint?"

Meghallod a választ?

Mikor a nap véget ér, te ágyadban fekszel,

Tennivalók százai cikáznak fejedben?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid...

A zene elillan...



Szoktad mondani gyermekednek, "majd inkább holnap"?

És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat?

Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot,

Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: "Szia"?

Lassítanod kéne.

Ne táncolj oly gyorsan.

Az idő rövid.

A zene elillan.



Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj,

Észre sem veszed az út örömét.

Mikor egész nap csak rohansz, s aggódsz,

Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék... melyet eldobsz.

Az Élet nem versenyfutás

Lassíts, ne szaladj oly gyorsan

Halld meg a zenét

Mielőtt a dal elillan.